Galdiátor verem

Nar Shadda, a csempész hold. Nal Hutta legnagyobb holdja, akár Coruscant teljesen be van építve egyetlen várossal, de itt a bűn, és a szenny az legfelsőbb szinteken is hatalmas. A rengeteg illegális tevékenység közül, az egyik a gladiátor küzdelem, melynek fő haszonélvezője Grando a Hutt, aki Galaxis szerte szervez viadalokat. Egyik sem éppen legális, de ez a mostani még a többinél is veszélyesebb, hiszen egy fontos Birodalmi személy is részt vesz a viadalon... nem éppen önszántából.
Roas Kegar és Celron Zarprin szédülve kelnek fel, testükön különös felszereléssel. Egyből érzékelik, hogy a másik az Erő ellentétes oldalának használója, de mielőtt bármit tehetnének egy hatalmas holokép jelenik meg, egy Huttról.

-Üdvözlet! Javaslom ne ártsanak egymásnak, különben igen nehéz dolguk lesz, még maguknak Jediknek is. A testükön lévő felszerelés megakadályozza, hogy egymástól 3 méternél messzebb menjenek, most pedig illene bemutatkozni. Én Grando a Hutt vagyok, maguk pedig a gladiátoraim. Mindkettejüket elrabolták az emberim, a feladatuk pedig az lesz hogy harcoljanak... No nem egymás ellen, hanem együtt. Válogatott egyre félelmetesebb szörnyek ellen kell küzdeniük. Ha egyikük meghal, "társuk" hulláját cipelniük kell... Ha jól küzdenek, talán elengedem magukat...
Ekkor ha körbenéztek láthatjátok az arénát, és a nézőtömegeket. Az aréna körülbelül egy 120 méteres kör alapú építmény, ti pont középen vagytok. Négy kapu van az aréna falain, egyenlőre mindegyik zárva van.

Ahogy kinyitom a szemem, a látásom homályos még. Próbálok pislogni, hátha tisztul kicsit a kép, majd megdörzsölöm a szemeim. Egy fokkal jobb. Semmire nem emlékszem, csupán, hogy épp a szállásomra tartottam egy bárból Coruscant-on. Felkeltem, és leellenőriztem, hogy minden rendben van. A frissen kapott mechanikus karom is megvan. Még mindig emlékszem, hogy milyen könnyen nyeste le új mesterem. Mellettem egy másik alak, és érzem az Erőben, hogy nem a mi oldalunkon áll. Rögtön aktiválom a fénykardom, hogy lecsaphassak rá, még mielőtt komolyabban összeszedi magát. Mielőtt bármit is tehettem volna, egy holokép jelent meg előttünk, amin egy undorító, gusztustalan, nyálkás lény jelent meg, aki akkora volt, hogy kilógott a képből. Gyorsan összefoglalta, hogy mi a dolgunk, de ez igazán nem tetszett nekem.
- Három méter? Ez most komoly? - mondtam magam elé a levegőbe.
- Ha ennek vége, esküszöm megöllek, és a fejed a szobám falát dísziti majd trófeaként. - mondtam a hutt-nak.

Mikor Keg kinyitotta a szemét egy hatalmas aréna és és egy rakás néző fogadta. Hatalmas hangzavar volt ami kicsit zavarta is a fiút. Érezte hogy az Erőben valami nincs rendben, de mikor oldalra nézett egyből megtudta hogy miért. Egy sötét jedi állt mellette nem messze. A legutolsó emlékképe az volt hogy a szobájában készül a lefekvésre. Roas mikor látta hogy az idegen a fénykardját aktiválja minél gyorsabban próbál fölállni, és harcba szállni ellene. Mielőtt a csatára kerülne sor egy holokép jelenik meg és egy teljesen idegen hangot hall. A hang figyelmezteti őket hogy nem egymással kell harcolniuk hanem más ellenféllel. Ekkor Keg nem tudta hogy mire számíthat ezért készen áll, mikor a sötét alak megszólalt akkor a fiú a következőket mondta neki:
- Figyelj most próbáljunk összedolgozni hogy túléljük. Majd utána egymást is elintézhetjük. Rendben? A nevem Keg és szerintem te sem szeretnél egy hullát cipelni bár nem valószínű hogy én itt elhullok.
Keg közben a jedire néz és próbál vele szemkontaktust létesíteni.

Alighogy eltűnik a holokép, és szóltok pár szót, az egyik kapu az arénában felnyílik, és egy csapat Gizka ront rátok. Legalább harmincan vannak, de még ilyen nagy tömegben is csak nevetni támad kedvetek a félelmetesnek egyáltalán nem mondható aprócska lények láttán.
Hamarosan meg is érkeznek a valószínűleg kiéheztetett állatkák, és vad ugrásokkal nektek vetik magukat. Mivel testtömegük összesen talán egy két kiló lehet példányonként, s természetes fegyverekkel nem rendelkeznek, igazán nem jelentenek veszélyt rátok.

Nem szólok egy szót sem az ismeretlen Jedi-hez, csak elfordulok, de csak annyira, hogy a szemem sarkából lássam, ha esetleg támadna. Bár azzal saját magát szivatja meg, ahogy ez fordított esetben is igaz lenne. Nem sokára felemelkedik az egyik kapu és néhány apró lény siet ki. Éheztetve voltak, ez látszik rajtuk, mert ahogy észrevesznek, már meg is indulnak felénk. Felnevetek, mert ez abszurd.
- Komolyan, ez minden? - tudom, hogy kihívom magam ellen a sorsot, de nem érdekel. Amint távolságon belülre érnek, jó néhányat megpróbálok elkapni az Erővillámokkal, és ropogósra sütni. Amíg ezt végre hajtom, egy helyben maradok, és csak remélem, hogy a Jedi se nagyon mozgott el.

A holokép eltűnt a sötét alak nem sokat foglalkozott a szavaimmal de látszólag megértette. Az egyik kapu kinyílt, majd egy sereg apró valami jött ki rajta. Nagyjából úgy harmincan lehetnek. A másik jedi nem sokat foglalkozik velük. Villámokkal próbálja ritkítani őket. Én a kardommal próbálok néhányat elkapni. Közben az ugráló szörnyek elől hajolgatok.
-Csak ennyit tudtok?- kérdezem a tömegbe.
Majd tovább hasítom az ellenfeleket. Látszólag az úgynevezett társam is csak nevetni tud a lények láttán.

Az egyszerű állatkák úgy halnak mint ahogy azt vártátok, talán még kicsit jobban is. Nem tanusítanak ellenállást, viszont valódi támadást képtelenek véghezvinni, így hamarosan bokáig gizkában jártok. Az erővillám szenesre égette a testüket, a fénykardok pedig akadály nélkül hatol át rajtuk. Semmi idő alatt, mind elpusztult, s Roas érzi magában, hogy a védtelen állatok legyilkolása egy kicsi részt benne is sebzett, no nem fizikailag, csak lelkileg. Ezen cselekedett nem fért össze Jedi mivoltával, s határozottan a Sötét Oldal felé rántotta egy kicsikét.
Amint megöltétek az összes lényt, ami nem tartott túl sokáig, egy másik ajtó is felnyílik, majd az előző bezárul. Egy hatalmas árny mozdul meg a sötétben, majd egy mély és öblös üvöltés kíséretében egy nagy termetű lény rohan ki az ajtó mögül. Nem ismeritek a fajt, de meg elsőre megtudjátok állapítani, hogy egy fiatal példánnyal van dolgotok, méretre körülbelül olyan magas, mint egy nagyobb kiadású asztromechanikai droid, s két méter hosszú farkával együtt. Fején a szarv szerű kinövések, még csak most kezdenek kibújni, karmai pedig még rövidek, de így is félelmetes teremtmény.